Page 5 - Huszár Times - 2016. tavasz

Elkezdo,,dött

Hétágra süt a nap, de az idő így is eléggé hideg ahhoz, hogy az ember vacogjon. – Nagy
csalódás ez a tavasz. – gondolta Miklós, miközben az egyetem felé sietett. Késésben
volt és a professzor nem tűrte el, ha a hallgatók késnek az előadásáról. „A jog
pontosságra és precizitásra neveli az embert, az időbeosztásukat is ennek fényében
intézzék.”- mondta minden későn érkezőnek. Az aulában szokatlan mód, már korán
reggel hatalmas nyüzsgés volt, néhány egyetemista fel-alá rohangált, valami papírral a
kezükben, diákok vitatkoztak minden sarokban a politikáról. Miklós fülét megütötte egy
szó: forradalom. Nem értette a dolgot, de az órára nézve, már nem is érdekelte, futásnak
eredt a nagy előadó felé. Már éppen nyitotta az ajtót, mikor egy diáktársa a kezébe
nyomott egy kézzel írt röpiratot, gyorsan átvette és egy lélegzetvételnyi időn múlott,
hogy ne a professzor után lépjen be a terembe. Helyet foglalt, majd szemügyre vette a
kezében szorongatott papírdarabot. Irinyi József tollából 12 pont - volt a cím. Majd a
magyar nemzet nevében írt kívánalmait olvasta: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.
Mi lehet ez? – már olvasta volna tovább a figyelemfelkeltő cím tartalmát, de a
professzor erős hangja kizökkentette a szöveg tanulmányozásából. – Nos, a
büntetőjog… - kezdte az előadást, de Miklós fülében egy mondat visszhangzott: Legyen
béke, szabadság és egyetértés. Mikor a professzor elkezdett a táblára írni, gyorsan
továbbolvasta a 12 pontot: 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát a cenzúra eltörlését. 2.
Felelős minisztériumot Buda- Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény
előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös
teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék. Képviselet egyenlőség
alapján. 9. Nemzeti Bank 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar
katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai
statusfoglyok szabadon bocsátassanak. 12. Unio. Egyenlőség, szabadság, testvériség!”
Egyetértett a követelményekkel, hiszen maga is a reformokat támogatta. A petíció utolsó
apró betűs sora ez volt: este 6, Pilvax kávéház. Ott leszek. – határozta el magát – végre
történik valami az előrehaladás érdekében. Részese akarok lenni. Ólomlábakkal
vánszorgott az idő. Fél hatkor ismét futásnak eredt, de nem a távolság miatt sietett,
hiszen a közelben volt a kávézó, az izgatottság és a hazaszeretett fűtötte. A kávézóban
már ott volt Petőfi Sándor, Vasvári Pál és Jókai Mór, a Közvélemény asztalánál ültek és
beszélgettek. Miklós odalépett hozzájuk; elhallgattak.
- Jó estét, maguk terjesztették ezt a röpiratot? – s felmutatta a papírdarabot.
- Miből gondolja? – kérdezte Vasvári.
- A Közvélemény asztalánál ülnek, ebben a kávézóban, pedig csak itt lehet a felsorolt
pontokról szabadon és büntetlenül beszélni, az itt érvényben levő házirend alapján.
- Maga jogász hallgató – állapította meg Jókai - Foglaljon helyet.
-Amint megérkeznek a többiek, elmondjuk a tervünket.