Tőzsde roadshow a Huszár Gálban

2015. február 12.

Új tanév, új hónap, új kezdeményezések. 2014. Október 2-án iskolánk a „tőzsdézés” színtere lett. Legalábbis egy rövid időre, egy feladat erejéig. Az a megtiszteltetés érte ugyanis a Huszár Gál Gimnáziumot, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új kezdeményezésében elsőként vegyen részt.

Új tanév, új hónap, új kezdeményezések. 2014. Október 2-án iskolánk a „tőzsdézés” színtere lett. Legalábbis egy rövid időre, egy feladat erejéig. Az a megtiszteltetés érte ugyanis a Huszár Gál Gimnáziumot, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) új kezdeményezésében elsőként vegyen részt.

A tőzsde munkatársai az idei tanévtől roadshow keretében, most már nemcsak az egyetemeken tartanak előadásokat, hanem a középiskolásoknak is. Így a tegnapi nap folyamán körünkben köszönthettük Tóth Attilát a BÉT általános vezérigazgató - helyettesét és munkatársát, Szép Olivért. (A rendezvény keretében Tóth Attila A tőzsde, és ami mögötte van címmű előadását hallgathattuk meg.)

Már a rendezvény elején beleérezhettünk, hogy mit is jelent tőzsdézni. Mintegy 100 gimnazistánk látott hozzá, hogy kitalálja, mire gondolnak a többiek, mit fognak választani. A feladat nyerteseként Bellon Gergő 12. osztályos tanulónak gratulálhattunk, aki a legjobban megtippelte azt a 0 és 100 közé eső számot, amelyik a legközelebb esett a játékban részt vevő diákok tippjei számtani átlagának a 2/3-ához. A játék során nemcsak Gergő lett gazdagabb egy eredeti BÉT stressz labdával, de mi is megtudhattuk, hogy mi is a tőzsdézés leegyszerűsített lényege: megtippelni a többiek tippjeit, vagyis megpróbálni előre kitalálni, hogy hogyan fognak dönteni a tőzsde többi szereplői. Komolyra fordítva a dolgot, látjuk, hogy nem egyszerű feladat jól tőzsdézni. Ezért Tóth Attila belevezetett bennünket az elméleti alapokba. Így megtudhattuk, hogy miért is van egyáltalán tőzsde, kik a szereplői, hogyan működik, miért is érdemes ez az egész hajcihő, vagyis miért is érdemes foglalkoznunk a tőzsdével, hogyan érint ez bennünket és végül kaptunk négy jó tanácsot is. Így többek között megtudhattuk, hogy

- a tőzsde közvetítő szerepet tölt be a megtakarítók (akiknek van pénzük) és a vállalatok (akiknek pénzre van szükségük), azért, hogy ne kelljen újsághirdetést feladnunk 50 részvény megvásárlására

- nem muszáj nekünk kezdőkként befektetőként tőzsdézni és magunknak kereskedni részvényeinkkel, hanem mindezt a profikra is bízhatjuk, azaz a befektetési alapokra. Azaz, ha befektetési jegyet vásárolunk, akkor gyakorlatilag tőzsdézünk, de a munkát a szakemberekre bízzuk.

- a spekuláns kifejezés az alapjában véve nem negatív kifejezés, hanem a rövidtávra befektetők gyűjtőneve.

- a tőkepiacon a legértékesebb árucikk az információ

- a tőzsdén emberek kereskednek, ezért működése nem független a pszichológiai tényezőktől

- a tőzsdei árfolyamok és a reálgazdaság teljesítménye összefügg egymással, hosszútávon a részvénypiacok teljesítménye a reálgazdaság teljesítményéhez igazodik, annak közelében van

- azért érdemes foglalkozni a tőzsdével, a befektetési lehetőségek egyikével, mert mindannyiunknak vannak megvalósítandó céljai, amelyek elérése komoly pénzügyi feladat. Ehhez szükség van munkára és pénzügyeink tudatos kezelésére, amelynek sikeréhez hozzájárul a befektetési lehetőségek ismerete.

- a kockázat és a hozam mértéke egyenes arányban áll, nagyobb hozamokhoz nagyobb kockázatok kapcsolódnak

- a jó tőzsdézők ismérvei a következők: önismeret, piacismeret, türelem és mértéktartás. Ezekre mindenképpen szükség van az eredményességhez. Érdekességként megtippelhettük, hogy mekkora vagyonra tett volna szert 100 év alatt egy olyan befektető, akinek minden évben rendelkezésére áll volna előre minden információ arra vonatkozóan, hogy melyik befektetés hozza az adott évben a legnagyobb hozamot. A kettő nyerő tipp, ami jelen esetben egy stressz labdával való gazdagodáshoz vezetett 6,2 illetve 13 trillió dollár lett, mivel a számítások szerint 9 607 190 781 673 150 000

- azaz 9,6 trillió dollár vagyonra tehetett volna szert a befektető.